Kacsalábon forgó palota

Én azt hittem, hogy kacsalábon forgó palota csak a mesében van. Azért hittem így, mert szerintem a kacsaláb a valóságban értelmetlen és hogy csak úgy kitalálták a mesélők, hogy ezzel is cifrázzák a történeteket. Néha el is gondolkoztam rajta, emlékszem, ha a kacsalábú palota előkerült. Minek az a kacsaláb? És mért pont kacsa?
De most újra megtanulhattam: a mese alapanyaga maga a valós élet, az összes tárgyi eszközével együtt. Ebból merítkezik és ezt variálja, díszíti, növeli meg vagy kicsinyíti a mesélő fantázia. Mert ez a mese egyetlen alapanyaga.
Tehát a kacsalábú palotának is megvan a "földi" mása. Kicsit kisebb, kicsit kényelmetlenebb, úgy ahogy azt a stokholmi skanzenben láttuk. Íme a lapp pásztorok ideiglenes szálláshelye. A "kacsaláb" nem más, mint a fenyő törzse a szétterülő gyökereivel amin a kunyhó áll. A fatörzsek jócskán a föld fölé emelik a kunyhót, így a hó nem takarja be és már messziről látni. Felegyenesedni benne alig lehet, látszik, hogy nem elkényesztetett királykisasszonyoknak készült.  Hanem meglett pásztorembereknek akik ha hóviharral és vadállatokkal dacolva meghúzódtak a kis lakban azt képzelhették, hogy pompás menedéket, otthont leltek itt.



Többszáz éves parasztházak láthatóak a skanzenben. A rönkházak kövekkel vannak kiemelve, mind. Az építőanyag kizárólagosan a fa, csak a hatalmas kémények épültek kőből.







Haza hajóval jöttünk (a bőröndünkben).