Viszont van rengeteg rizs és paszuly. Itt van mindjárt a mochi például. Rizsből készítik, mochi rizsből (a rizsnek rengeteg fajtája van, ezt az ázsiaiak annyira számontatják mint mi a sokféle almát például). Egy éjszakára beáztatott rizset megfőzik és utána faedényben tésztává döngölik. Ezt formázzák, ízesítik, színezik és még ki tudja. Egy biztos, ha zöld, akkor zöld teát használtak hozzá.
Itt van ez a fiú, aki zöld teával ízesített mochit forgat porított zöld teába.
A másik nagy alapanyag az édes paszuly. Ebből töltelékek, "lekvárfélék" készülnek. Az íze? Kissé lisztes, mint a paszulynak általában és édes. A színe általában barna. Mit mondjak, meglepődtem, mikor előszőr felfedeztem, szokatlan volt.
Az édességboltok kirakata is ennek megfelelően más mint nálunk. Kiváncsiskodásunkra volt, ahol behívtak és zöld tea mellé kostolót kínáltak. Hogy miből volt? Ne kérdezd…
Azt hiszem az édességre is jellemző az ami az egyéb ételekre általában: nem túl édes, összességében nem túl karakteres ízek. Inkább lágyak, semlegesebbek.
Ime néhány kirakat igen meglepő formákkal és színekkel. A csomagolás viszont minden esetben csodálatos.
No comments:
Post a Comment