A Johannesburg-i reptéren egy kis szuvenirboltban találtam egy kis kézzel faragott fakanalat csontberakásos nyéllel. Megtetszett. Igazi délafrikai kézimunka gondoltam és megajándékoztam magam vele. Hazatérve kiraktam a könyvespolcra.
Kis idő múlva az Oslo-i reptéren megláttam ugyanezt a kézzel faragott, csontberakásos kanalat kiállítva egy polcon, a norvég zászló mellett. A Frankfurt-i reptéren ismét rátaláltam, és így tovább, máshol is ahol jártam.
Egy szép napon Budapesten, a Deák tér környékén jártam és találtam egy keleti üzletet tele érdekes tárgyakkal. Ahogy matatok a sok apróság között kezembe kerül ugynaz a kanál a csontberakásos nyelével. A csontberakáson a minta teljesen megegyezett azzal ami az én könyvespolcomon pihent. Felmerül a kérdés, hogy érdemes volt ezért ennyit utazni...? Hajaj! Dehát ajándék lónak ne nézd a fogát, tanít a közmondás. Amit a vicc így "globalizál" hogy mindenki megértse: szuvenir nyihaha nyet kukucska protku...
No comments:
Post a Comment