Egy magyar pillanatok alatt össze tudja foglalni a származását: ősei lovon érkeztek valahonnan Ázsiából már több mint ezer éve és ugyanazt a nyelvet beszéli amióta a történelmi eszét tudja.
Ugyanehhez egy sziciliainak már több időre van szüksége és a végeredmény távolról sem ilyen egyértelmű. Hiába maradt egyhelyben a történelem során: mert hova tűntek az ősi szikánok, az elümoszok, az aszónok és a szikeloszok? És milyen volt a nyelvük? Ki tudja, mert közben jöttek a főniciaiak, majd az antik görögök és utánuk a rómaiak. Őket kiseperték a vandálok, a vandálokat a gótok és őket a Bizánci birodalom. A népek szépen megtanultak görögül és ortodox hitre tértek de akkor megjelentek az arabok és újabb nyelvet kellett tanulni úgy kétszázötven évig. Ez sem tartott örökké: megérkeztek a normannok és királyságot alapítottak a szigeten. A népeket átkeresztelték római katolikusnak és hivatalos nyelvé tették a latint. Majd jöttek a franciák felszerelt hadsereggel és anjou liliommal, ők is eltöltöttek valamennyi időt amíg kénytelenek voltak átadni a helyet a spanyoloknak.
Dehát könyörgök, érjünk már el az olaszokhoz!! Merthát Szicilia ma oda tartozik! És végre: 1860-ban partra szállt Garibáldi és véget vetett ennek a zűrzavarnak. 1861-ben Szicilia része lett az olasz királyi koronának és ezzel helyreállt a rend, az amit történelem és földrajz órán tanultunk.
S mégis marad némi bizonytalanság. Hiszen a sziciliaiak nem olaszok. És nem franciák, ahogy nem vandálok, vagy arabok, vagy rómaiak, vagy görögök, vagy nem főniciaiak. És már nemis szikánok, vagy aszónok. Csak egyszerüen Szicilia szigetén lakó emberek, akik fölött újabb és újabb hatalom sepert át folyamatosan. Uralkodott fölötte egy darabig, alakított rajta majd továbbállt.
Cefalúban mesélte a házigazdánk, hogy a dóm felújításakor ásatásokat végeztek és ahogy haladtak lefele, egymás után tárultak fel a római, a görög, a főniciai maradványok. Itt az arheológusok letetteték a lapátot és visszatemették a helyszint. Féltek, hogy ha még tovább ásnak, kínai leletek is előkerülhetnek...
No comments:
Post a Comment