Ez már hagyomány? Talán. A teljes Alpok-Adria útvonal elég hosszú, hogy hagyománnyá váljon. Mi igyekszünk és íme, hetedszerre is eljöttünk.
Már alacsonyabb "régiókban" járunk, a hegyek már nem érik el a 2500 méter magasságot. Most az Ossiacher tó mellett, Ossiach-ban volt a bázis.
A tetemes szintkülönbség miatt volt, hogy két csapatra oszlottunk: akik szigorúan követték az útvonalat, és akik nem. Íme a legdurvább:
A vállalkozók:
TERV:
1. nap: Arriach - Gerlitzen tető. 16 km távolság és 1 247 méter szintemelkedés. Innen a felvonóval ereszkednek le a völgybe, Ossiachba, a szállásra.
2. nap: Gerlitzen tető - Ossiach. Felvonóval indulnak a tetőre, hogy onnan gyalog ereszkedjenek 1 473 métert, vissza a völgybe.
AMI LETT:
A meglepetés a hegy tetején érkezett, mert a felvonókat már hónapok óta javították, és nem működtek. Húh! Ez fájhatott. Kénytelenek voltak ugyanúgy lejönni, ahogy felmentek: gyalog, összesen 36 km-et, 1 247+1 473 méter szintel. De megcsinálták!
2. nap: bónusz-kirándulás a Dreiländereck-re (Hármas-határ-hegy). Az 1 508 méter magas csúcson találkozik három országhatár: Ausztria, Olaszország és Szlovénia. Mesés látvány, bármerre néztünk.
3. nap: szabályos Alpok-Adria túra, 20. szakasz Ossiach-ból a hegyen át Veldebe, a Whörti tó partjára. Távolság: 20 km, szintkülönbség: 538 méter fel és 596 méter le.
No comments:
Post a Comment