Kassa

 

"... egy alapérzés, mely nem hagy el attól a pillanattól, hogy a kolozsvári pályaudvaron leléptem a vonatról: ebben a városban itthon vagyok, mint Kassán. Nem kell keresnem az utcákat. Az ismerősség úgy vesz körül, mint mikor, hosszas tévelygés után, a szülői házba tér meg az ember. Ugyanaz a biztonságérzés, akárhova térek be: a Centrál" étterembe, melynek ugyanolyan régies cachet-je van, mint a kassai Schalkháznak, a dómba vagy a Farkas utcai templomba - mintha a kassai Erzsébet templomában vagy a Mihály kápolnában járnék -, a múzeumba, vagy valamelyik polgári lakásba: méretek, elhelyezés, városkép, beosztás, bútor, ízlés, minden kísértetiesen ismerős. Mintha papucsban járna az ember, csukott szemmel. Itt nem tévedhetek el. Kolozsvárt és Kassát ugyanaz a lélek tervezte, építette."  /Márai Sándor/

Kassáról hazatérve nekem is ugyanez járt a fejemben, és örültem, mikor megtaláltam ezt a Márai idézetet. Így már annak is ismerős Kassa, aki soha nem járt ott. 

II. Rákóczi Ferenc itt talált lelkes támogatókra a forradalom alatt, és ide hozták haza hanvait is.  Itt építették meg a rodostói házának másolatát is. 

...és itt született Márai Sándor is, a legismertebb, legtöbbet fordított magyar író is. 

És még sok-sok történelmi esemény és emlék, amit csak a házfalak és az utcakövek őriznek - némán.