Borsabánya

Kiszakadni a civilizációból, ki a városból, a tömegből fel a hegyekbe és kompjúterst se lássak! Ez igazán csodálatos. Olyan mesebeli helyeken jártunk ahol a szénabuglyát is másként rakták. Ahol a néni a kapu előtt fonta a gyapjut - mint a mesében! És bocskort húztak az ünneplő ruhához. Ahol a fatemplom teteje zsindellyel fedett már vagy négyszáz éve és ez mind így maradt itt együtt a virágbaborult heggyel.
Megérkezésünk után gyorsan körbefényképezünk mindent. Másnap gyalogtúra. Ezer méter felett nagyot szippantok a levegőből: ez az! A lábam előtt rododendron bokrok és encián, fent a felhőbe burkolózott csúcs. Aztán rutinosan előkapom a mobilomat és tájékoztatom a családot: "Gyönyörű! Még van 1300 m a csúcsig." És ez mind természetes.

Az már kevésbé, hogy ezen a varázslatos mesés helyen is van rendőr és ugyanúgy büntet mint máshol. Legyen az a legeldugottabb utca az utolsó házak között ahova aszfalt sem jutott már: ugyanúgy megjelenik, leállít, megfujat és elveszi a jogosítványt. Puff! Mindezt éjfél után félórával... mondhatom józanítólag hatott a nagyszerű kirádulás után.

PS: a jogosítványt 90 napig bevonták Románia területén. Viszont miután az ember nyilatkozott, hogy nem Romániában lakik és becsszóra nem fog 90 napig az országban vezetni, visszaadták. Ez nem vicc, talán mese. Először hallottam ilyet.